HTML

funekdotás

Anekdoták, érdekes tények, és ami szem-szájnak ingere. A pót-nagypapád, aki hintáztat és mesél.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Október 27-én nem született senki.

Arnold Révész 2009.10.27. 15:03

Október 27.-én még soha nem született senki.

 

1) De vajon miért?

 

Az emberek nagy része, így gondolom a nyájas olvasó is, azt az elméletet tartja sajátjának, amit Dr. Heinz Rebelhoff, a bécsi orvosi egyetem kutatója publikált először, miszerint a női méh és petefészek ciklikussága miatt az év abban a pontjában nem képes szülni egy nő.  Dr. Rebelhoff bizonyítottnak látta, hogy az év folyamán több ilyen pont is van (például. Január 11 délután 1-4 h, április 2. kora hajnal), csak azok nem annyira hosszúak, hogy egy egész napot lefedjenek, így nem annyira látványos akkor a szülések elmaradása.

 

Október 27-én viszont nem születik gyermek. Dr. Merebashvili, a Tbiliszi egyetem tudósa így válaszolt a vádakra, amelyek Dylan Thomas-ra, Francis Fukuyamára, John Cleese-re hivatkoztak többek között:

 

Nézzék. Ami a ’30-as évek előtti időszakot illeti, nem is gondolok foglalkozni vele. Az akkori viszonyok között simán megtörténhetett bármiféle tévedés. Határeset csak 28.-ával fordulhat elő, mivel a ciklus körülbelül háromnegyed egykor ér véget. Onnantól kezdve megtörténhet a szülés. […] Cleese-zel nem óhajtok foglalkozni, azt hiszem, megértik miért. Komolytalan, utólagos modifikáció. Fukuyama már más tészta, őnála orvosi tévedés okozta a tévedést. A szülészorvos, Dr. Isaac James később ezt be is vallotta. […]”

 

Azonban ez az álláspont egyértelműen nem tud választ adni a kérdésre: Hogyan, és miért alkalmazkodott az emberi természet a naptárhoz? Hiszen ez a nap kimaradás körülbelül olyan, mintha minden nő, mondjuk, 10-étől menstruálna!

 

Erich von Däniken természetesen most is, mint mindig előállt a saját ötletével, ami egy általános, minden évben megtörténő földönkívüli letapogatásról szólt, amelynek során az embereket elkábítják, és elemzik, valamint a kábító sugár szüléshalasztást okoz. Ezen hipotézissel én – ehhez a területhez való hozzá nem értésem okán – nem kívánok foglalkozni.

 

Egy másik ötlet egy nem szakmabeli, történetesen magyar származású amerikai Hugo Liptay pszichológus szerint ez egy évtizedek óta önmagát beteljesítő jóslat, amelyet az orvosok – szabadnapjuk fennmaradásának érdekében – injekciókkal, az anyák – az elátkozott napon való szülés elkerülésének érdekében - injekciók kérésével, és 26.-án való stresszeléssel segítenek a legenda fennmaradásában.

 

Bárhogy is legyen is, tény, hogy – ha csak nem volt mégis igaz Kazinczy, vagy Cook kapitány életének lejegyzése, október 27.-én valóban nem született senki amióta világ a világ.

 

Címkék: október 27 nem született senki nem születik senki

Szólj hozzá!

Miért dohányoznak a japánok a zuhanyzóban?

Arnold Révész 2009.10.27. 12:43

Miért dohányzik a japán dohányzók kétharmada a zuhanyzóban is?

 

Így igaz, a szigetország füstölő lakóinak picit több mint 68 százaléka a zuhany alatt is pöfékeli kedvenc dohányát. De vajh miért? És hogy függ ez össze a japán nemzeti ünneppel, a Kenkoku kinen no hi-vel?

 

1)      A történelmi eredetek.

 

Amikor a Hodzsó-klán került hatalomra, a szamurájok éppen elkezdték virágzásukat. Eme harcos nemesi rétegbe bekerülni nagyon nehéz procedúra eredménye volt, szigorú erkölcsi- (Hagakure), fizikai-, és származási követelményeknek kellett megfelelniük, mielőtt egyáltalán nekiláthattak volna a Szent Próbatételhez, a 神聖な試験-hoz/hez/höz. (Nem tudom hogy kell ejteni, csak leírva láttam még. Aki tudja, megírhatná kommentben. Előre is köszi!).

Ezen Szent Próbatétel a legenda szerint 10+1 elemből állott. Az első tíz próbatétel emberfeletti volt, vadállatokkal való harc puszta kézzel, gladiátorként való vívás akár 3-4 felfegyverzett ember ellen egy bambuszbottal, stbstb. Ám a legtöbben még is az utolsó próbán buktak meg. Ez – szintúgy a legenda szerint – a Kegon-vízesés mögötti barlangban történik, és a feladat a Szamurájnak a hatalmát szimbolizáló későbbi kardját megtalálni. Igen ám, de a barlangban vaksötét van, így a leendő szamurájnak egy fáklyát kell átvinnie a vízesésen. Ismerős? Bizony, a japán nemzeti ünnepen, Február 11-én ezt az ősi próbatételt elevenítik fel 1994 óta.

Érdekesség, hogy a szokás 1994-es újrabeindításától fogva csak egy embernek sikerült, és tőle is elvették később a díjat, a tradicionális erkölcsök megsértése miatt. (Harry ugyanis – egy New Yorkban élő japán származású ügyvéd – Egy nappal korábban öngyújtót rejtett el a barlangban. Ezt az ott elrejtett biztonsági kamerák egyértelműen bizonyítják.)  

 

Milyen arány ez a több ezer sikeres szamurájhoz képest?!

 

3) Hogy mire vezethető vissza ez a szokás?

 

A japánoknál talán még a világ többi részénél is nagyobb volt a tűz és a víz ellentétének kultusza. A híres japán mondás (bár jelentése azóta torzult) jól kifejezi ezt a kultuszt:

 

„Aki kibékíti a vizet és a tüzet, az ki tud békíteni életet és halált is.”

 

A nyugati embernek ez nyilván furcsa, hiszen mi tudjuk, mindkettő lehetetlen emberi léptékkel, de a japánok hisznek benne, hogy a szamurájok a 10+1. próbatételhez képesek voltak „kibékíteni” a tüzet és a vizet, hogy azok ne oltsák ki egymást, és így uraik lettek saját haláluknak. Ez volt az alapja (vagy pont fordítva?) annak a legendának, hogy a szamurájokat csak csatában lehet megölni, mert természetes halálukról ők maguk döntenek.

 

Ezt erősítvén 1899-ben Meidzsi (1867-1912) Császár birtokába került egy Toánoki nevű szerzetes elmélkedése. Toánoki a legenda szerint 1622-ben született, és 1751-ben halt meg, de persze még a létezését sem sikerült alátámasztani, nem hogy az anyakönyvi kivonatát megtalálni. A Toánoki-jegyzet többek közt ezt tartalmazza a 10+1-edik próbatétel megoldásának kulcsáról (figyeljük meg a hasonlóságot az előző idézettel):

 

Nem az élet nedűje az, amely haragjában saját magát pusztítja, […] Hanem a láng maga, […] és annak parázsa, mely, ha tudná, óriás szájával egész Kjúsút bekebelezné. […]

Nyugtassátok meg e dühöt, ha tökélyt akartok! De mikor nyugtasnál barátot ellensége ígéretével? Lelked nedűjét használd, és bőröd erejét […] míg magadhoz nem édesgeted. És ha már félelme nem szül dühöt, rá az átok […] nem fog hatni.”

 

A mai japán kultúrában szintén úgy tartják, hogy az ember a tűz és a víz kibékítésével úrrá lehet a halálon is. És egyúttal elérkeztünk az első kérdés válaszához is. Hogy miért dohányoznak a japán bagósok a zuhany alatt?

 

Bizony.

Gyakorolják, hogy kibékítsék a tüzet a vízzel, hogy ezzel örök életre tegyenek szert.

 

 

 

Címkék: japánok dohányzás szamuráj zuhanyzó

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása